Nyelvészet
A bolgár nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv főágának déli szláv ágához tartozik. A déli szláv nyelveket geográfiai és nyelvi azonosságok, megfelelések jellemzik – nemcsak a földrajzi, területi elhelyezkedés köti össze őket, hanem a sajátos közös fonetikai, morfológiai, szintaktikai és lexikai sajátságok is...
Amikor a IX. században a szlávok első nagy tanítói, Konstantin-Cirill és Metód moráviai missziójukra készültek, nemcsak a szláv ábécét kellett megteremteniük, hanem a misszióhoz szükséges szent könyvek fordítása révén megvetették az óbolgár alapú első szláv liturgikus és irodalmi nyelv alapjait is.
Könyvünkben Czuczor Gergely és Fogarasi János művével, A magyar nyelv szótárával és az abban megfogalmazott tudományos tételekkel, igazságokkal foglalkozunk. Bebizonyítjuk, hogy meglátásaik, tudományos állításaik, nézeteik, megközelítésük ma is megállják helyüket, s az ismerettudomány eredményeire építő nyelvészeti kutatások alapjául szolgálhatnak.
A csoportdinamika a tanulói csoport vizsgálatának terepe. A kötet tanulmányai azzal a kérdéssel foglalkoznak: milyen tanulói közösségekre van szükség ahhoz, hogy osztálytermi környezetben sikeres nyelvtanulók dolgozhassanak.
A szakszövegek írásának és felhasználásának folyamata számos változáson ment keresztül az utóbbi években. Ez a megváltozott helyzet arra indított bennünket, hogy megvizsgáljuk a dokumentáció, a fordítás és a terminológia összefüggéseit, és közzétegyük eredményeinket; leírjuk a dokumentáció fajtáit és a dokumentációs folyamatot. E munka első közös eredménye ez a kötet, amelyet – reményeink szerint – a terminológia és a fordítás oktatásában is fel lehet majd használni segédanyagként.
Ez a tankönyv a mordvin nyelv gyakorlati célú elsajátítását szeretné segíteni. Elsősorban magyar és finnugor szakos egyetemi hallgatók számára készült, de tanári segítség nélkül, önállóan is forgathatják az érdeklődők.
Régi és új szavaink eredetükkel és a hozzájuk kapcsolódó művelődéstörténeti érdekességekkel vallanak a magyarság történeti adatok nélküli korai históriájáról és nemzetünk újkori történelméről. A 2., javított és bővített kiadásban megjelenő Etimológiai szótár 9022 szócikkben magas színvonalon és szakszerűen dolgozza fel a magyar nyelvi elemek eredetét.
A Kárpát-medencében való megtelepedés kérdésének tisztázásához, a terület későbbi etnikai viszonyainak a felderítéséhez a kulcsot a régészek és a történészek mellett a nyelvtudomány képviselői is a népnévi eredetű településnevek rétegének vizsgálatában vélték megtalálni.
A mai jeltudomány (Magyarországon is) széleskörű társadalomtudományi kapcsolatokkal rendelkezik. Van például filmszemiotika, zeneszemiotika, cirkuszszemiotika, irodalom szemiotika, az állatok viselkedésével foglalkozó zooszemiotika...
Nyelvészetileg indokolható-e, hogy a magyar népszámláláskor a román és a szerb anyanyelvűeket külön számlálják, de a romani és a beás anyanyelvűeket nem, holott e két „cigány” nyelv beszélői nem értik meg egymást? Vagy: miként lehet, hogy az Akadémiától a kocsmárosokig mindenki támogatja a magyarok magyarok általi nyelvi diszkriminációját? A nyelvészek felelősségéről ritkán szokott szó esni ‒ ezzel a könyvvel ezen a helyzeten szeretnék valamennyit változtatni.
E mű első kiadása 1937-ben látott napvilágot, s rögtön nagy sikert aratott mind a szakemberek, mind a művelt nagyközönség körében. A kötetet sok-sok szemléletes rajz, valamint 206 egyedülállónak mondható fénykép gazdagítja.
Nemzetközi Czuczor-Fogarasi konferencia – Budaörs, 2012. október 6-7. A konferencia alapvetően Czuczor Gergely és Fogarasi János munkásságának, a 150 éve kiadott A magyar nyelv szótárának állított emléket.
A könyv a francia és a magyar nyelv viszonylatában dolgozza fel a fordításelmélet tantárgyát, példák sokaságával szemléltetve a fordítás során a két nyelv közötti kontrasztivitásokból adódóan felmerülő, a szakterminológia által definiált számos grammatikai és lexikai átváltási műveletet.
Vigotszkijnak ez a munkája egyszerre alapmű a nyelvész, a pszichológus és a pedagógus számára: következtetései jól hasznosíthatók a nyelv és gondolkodás tanulmányozása során, s még az írás- és olvasástanításhoz közvetlenül felhasználható adalékokkal is bőségesen szolgál. Külön erénye a könyvnek, hogy az orosz tudós a hasonló mélységekig hatoló munkákhoz képest meglepő könnyedséggel, irigylésre méltóan világosan, egyszerűen tárja fel a gondolkodás és a beszéd, a beszéd és az írás, az írás és a gondolkodás összefüggéseit.
A Hasonlatszótárt haszonnal lapozgathatják a hivatásos tollforgatók (írók, újságírók, fordítók, szerkesztők) mellett mindazok, akik beszédüket, írásukat képszerűbbé, színesebbé kívánják tenni.
A kötet a ma használatos idegen szavak javát értelmezi az eddigi legnagyobb terjedelemben, több mint 40 000 címszóval.
A könyv írásai az ikon, a nyelvi jel és a szimbólum (a nem természetes jelek a kommunikációban) viszonyát vizsgálják az alkalmazott nyelvtudomány szemszögéből, a terminológiától a lexikográfián át a fordítástudományig. A kötetet egyaránt ajánljuk nyelvészeknek és nyelvtanároknak, valamint a nyelvészet iránt érdeklődő doktoranduszoknak és egyetemi hallgatóknak.
Művünk bevezetés az ismerettudomány világába. Ma még kevéssé feltárt területnek számít, sokan kutatják, de a rendszerezett, átfogó megközelítés viszonylag kevés.
Ebben a kötetben egy közel évtizedes kutatómunka eredményeinek másodszori összefoglalását veheti kézbe az olvasó: az elsőre 2001 végén, a Nyelv, írás, irodalom – kommunikációelméleti megközelítésben című kötetben került sor.
A Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéke kezdettől fogva tág értelemben közelítette meg az alkalmazott nyelvészet tárgyát, célját‚ módszereit és diszciplináris környezetét...