Nyelvészet
Az Idegenszó-tár mint alcíme is mutatja, azon kívül, hogy értelmezi, magyarázza a régi vagy új homályos jelentésű idegen szavakat, részletesen megadja azok etimológiáját, eredetét is.
A Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéke kezdettől fogva tág értelemben közelítette meg az alkalmazott nyelvészet tárgyát, célját‚ módszereit és diszciplináris környezetét...
Az utóbbi időben nálunk is megszilárdultak a szemiotika (jeltudomány) kutatási és oktatási lehetőségei. A „magyar szemiotika” a mai, modern szemiotika megszerveződése (kb. 1969) óta tevékeny részese a nemzetközi jeltudománynak...
A kötetben szereplő tanulmányok a nyelvészet sok területéről sokféle szemléletben készültek. Vannak ebben a kötetben neurolingvisztikai, nyelvtörténeti, szociolingvisztikai írások, a 20. század több különböző nyelvtani elméletének szellemében fogant gondolatok.
A kötet főtémája a nyelv mibenléte és működtetése. Ezek fölött áll a kommunikáló ember. A kommunikálás élettere és éltetője pedig az anyanyelvi közösség. Anyanyelvünk a nyelvközösség tagjainak anyanyelvi készségében él.
A mű a magyar nyelvtan alapvető kézikönyve. Rendszerezetten és közérthetően mutatja be a magyar nyelv felépítését és szabályait, elsősorban a nyelvhasználat nézőpontjából. A grammatika modern nyelvleírási módszerrel közelíti meg az alaktan, szófajtan, szóalaktan és mondattan rendszerét. Hasznos alapmű az általános iskolai tanulóknak, a középiskolásoknak, az egyetemi hallgatóknak, valamint a magyar nyelvet oktató, tanító tanároknak.
A szövegfolklorista Küllős Imola a szájhagyományozó népköltészet és a populáris kultúra bonyolult összefüggéseivel és egymásra hatásával foglalkozik.
A Madárnévkalauz a tudományos madárneveket magyarázza, a Kárpát-medence összes madárfaját tárgyalja, további félszáz egzotikus madarat is ismertet. A rendszertani változtatásoktól független, a madárélet színes világába kalauzol, a fajmeghatározásban is segítségül szolgál. Bepillantást nyújt a madártan történetébe, figyelmeztet a madárvédelem fontosságára. Egységes névcikkei könnyen áttekinthetők.
A Magyar értelmező kéziszótár új kiadása az évtizedekig sikeres 9. kiadáson alapszik, azonban ennek címszóanyagát és szójelentéseit teljesen átdolgozták, bővítették és modernizálták a szerkesztők.
A földrajzi köznevek mint helyet jelölő kifejezések bármely nyelv szókincsének, így a magyarnak is a központi elemkészletébe tartoznak, a helyek fajtájának megjelölésére ugyanis kizárólag ezek az elemek alkalmasak. Érthető tehát, hogy a földrajzi köznevekkel kapcsolatos vizsgálatok a helynevek kutatásában mindenkor igen fontos szerepet töltöttek be.
Bolla Kálmán fonetikai atlasza segíti a fonetikával, nyelvészettel foglalkozó hallgató, kutató és oktató tudományos munkáját. A magyar beszédhangok komplex leírása mellett a szerző újradefiniálta a nyelvészeti fonetika számos fogalmát, kijelölte a korszerű, a XX. század végének tudományos, műszaki fejlődésével lépést tartó hangtan irányvonalát és feladatait.
A kötet nyelvünk mondatszerkezetének és szintagmaszerkezetének változásait elemzi, a változások mozgatórugóit is bemutatva. A magyar nyelv történetének a könyvben behatóan vizsgált korszaka az összefüggő nyelvemlékek megjelenésétől, a 12. század végétől a 16. század végéig tartó időszak, de a vizsgálatok gyakran az ezt megelőző és az ezt követő időszakokra is átnyúlnak.
A Magyar grammatika olyan, teljességre törekvő összefoglaló magyar nyelvtan, mely a hagyományos grammatikák megszokott és bevált rendszerében és az elmúlt harminc év újabb kutatásainak eredményeit figyelembe véve tárgyalja nyelvünk jelenségeit.
A magyar mássalhangzók mindmáig legalaposabb feldolgozása Siptár (1993d [1995]) monográfiája. Jelen értekezés ehhez a műhöz hasonlóan, de szerényebb léptékben, a lexikális és az autoszegmentális fonológia keretében közelít a magyar mássalhangzók kérdésköréhez.
A magyar nyelv kultúránk legfőbb hordozója, értő ismerete elengedhetetlen feltétele az idegennyelv-tanulásnak is. A kötet célja, hogy megkönnyítse az átjárást a sajátos szerkezetű magyar és az idegen – elsősorban az indoeurópai – nyelvek között. Újszerű módon, összehasonlító-funkcionális megközelítéssel magyarázza a magyar nyelvi rendszer működését, pontosabban a működés rendszerét.
Az első orvosi helyesírási szótár 1992-ben jelent meg a Magyar Tudományos Akadémia jóváhagyásával. Az új szabályzat Bősze Péter professzor munkája. Minden apró helyesírási részletkérdésre kitér, és alaposan körüljár minden nehézséget. Bizonyos részei nem orvosok számára is tanulságosak.
Az 1998-as kiadáshoz képest az új kiadás mintegy 2000 új szlengszóval és -kifejezéssel bővült, vagyis csaknem 9000 címszót tartalmaz.
Hernádi Sándor, aki nyelvbarátok, tanító- és tanárnemzedékek ismert nevelője, 1955 óta van jelen a művelődési közéletben. Élete és tevékenysége összeforrt anyanyelvünkkel, a modern nyelvműveléssel. Az 1996. évi magyar kultúra napja alkalmából – amely az ő születésnapja is egyben – az Osiris Kiadó bemutatta nyelvművelő munkásságát régi és új írásaiból összeállított kötetével.
O. Nagy Gábor mintegy húszezer magyar szólást és közmondást felölelő gyűjteménye az eddigi legteljesebb ilyen jellegű munka. Tarka változatosságban tárja az olvasó elé anyanyelvünk legszínesebb, legjellemzőbb ékességeit.