Nyelvészet
A mai jeltudomány (Magyarországon is) széleskörű társadalomtudományi kapcsolatokkal rendelkezik. Van például filmszemiotika, zeneszemiotika, cirkuszszemiotika, irodalom szemiotika, az állatok viselkedésével foglalkozó zooszemiotika...
Nyelvészetileg indokolható-e, hogy a magyar népszámláláskor a román és a szerb anyanyelvűeket külön számlálják, de a romani és a beás anyanyelvűeket nem, holott e két „cigány” nyelv beszélői nem értik meg egymást? Vagy: miként lehet, hogy az Akadémiától a kocsmárosokig mindenki támogatja a magyarok magyarok általi nyelvi diszkriminációját? A nyelvészek felelősségéről ritkán szokott szó esni ‒ ezzel a könyvvel ezen a helyzeten szeretnék valamennyit változtatni.
E mű első kiadása 1937-ben látott napvilágot, s rögtön nagy sikert aratott mind a szakemberek, mind a művelt nagyközönség körében. A kötetet sok-sok szemléletes rajz, valamint 206 egyedülállónak mondható fénykép gazdagítja.
Nemzetközi Czuczor-Fogarasi konferencia – Budaörs, 2012. október 6-7. A konferencia alapvetően Czuczor Gergely és Fogarasi János munkásságának, a 150 éve kiadott A magyar nyelv szótárának állított emléket.
A könyv a francia és a magyar nyelv viszonylatában dolgozza fel a fordításelmélet tantárgyát, példák sokaságával szemléltetve a fordítás során a két nyelv közötti kontrasztivitásokból adódóan felmerülő, a szakterminológia által definiált számos grammatikai és lexikai átváltási műveletet.
Vigotszkijnak ez a munkája egyszerre alapmű a nyelvész, a pszichológus és a pedagógus számára: következtetései jól hasznosíthatók a nyelv és gondolkodás tanulmányozása során, s még az írás- és olvasástanításhoz közvetlenül felhasználható adalékokkal is bőségesen szolgál. Külön erénye a könyvnek, hogy az orosz tudós a hasonló mélységekig hatoló munkákhoz képest meglepő könnyedséggel, irigylésre méltóan világosan, egyszerűen tárja fel a gondolkodás és a beszéd, a beszéd és az írás, az írás és a gondolkodás összefüggéseit.
A Hasonlatszótárt haszonnal lapozgathatják a hivatásos tollforgatók (írók, újságírók, fordítók, szerkesztők) mellett mindazok, akik beszédüket, írásukat képszerűbbé, színesebbé kívánják tenni.
A kötet a ma használatos idegen szavak javát értelmezi az eddigi legnagyobb terjedelemben, több mint 40 000 címszóval.
Művünk bevezetés az ismerettudomány világába. Ma még kevéssé feltárt területnek számít, sokan kutatják, de a rendszerezett, átfogó megközelítés viszonylag kevés.
Ebben a kötetben egy közel évtizedes kutatómunka eredményeinek másodszori összefoglalását veheti kézbe az olvasó: az elsőre 2001 végén, a Nyelv, írás, irodalom – kommunikációelméleti megközelítésben című kötetben került sor.
A Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéke kezdettől fogva tág értelemben közelítette meg az alkalmazott nyelvészet tárgyát, célját‚ módszereit és diszciplináris környezetét...
Az utóbbi időben nálunk is megszilárdultak a szemiotika (jeltudomány) kutatási és oktatási lehetőségei. A „magyar szemiotika” a mai, modern szemiotika megszerveződése (kb. 1969) óta tevékeny részese a nemzetközi jeltudománynak...
A Jókai-enciklopédia betűrendes elrendezésben megmagyarázza, értelmezéssel látja el Jókai regényeinek ma már nehezen érthető szavait, kifejezéseit; megadja a regényekben szereplő idegen nyelvű szavak, kifejezések, mondatok magyar fordítását, feltüntetve, hogy az adott szöveg milyen nyelvű ismereteket közöl Jókai regényalakjairól, a műveiben szereplő személyekről; röviden bemutatja a regényekben felbukkanó történelmi eseményekhez kapcsolódó szavakat, fogalmakat.
A kötetben szereplő tanulmányok a nyelvészet sok területéről sokféle szemléletben készültek. Vannak ebben a kötetben neurolingvisztikai, nyelvtörténeti, szociolingvisztikai írások, a 20. század több különböző nyelvtani elméletének szellemében fogant gondolatok.
A kötet főtémája a nyelv mibenléte és működtetése. Ezek fölött áll a kommunikáló ember. A kommunikálás élettere és éltetője pedig az anyanyelvi közösség. Anyanyelvünk a nyelvközösség tagjainak anyanyelvi készségében él.
A mű a magyar nyelvtan alapvető kézikönyve. Rendszerezetten és közérthetően mutatja be a magyar nyelv felépítését és szabályait, elsősorban a nyelvhasználat nézőpontjából. A grammatika modern nyelvleírási módszerrel közelíti meg az alaktan, szófajtan, szóalaktan és mondattan rendszerét. Hasznos alapmű az általános iskolai tanulóknak, a középiskolásoknak, az egyetemi hallgatóknak, valamint a magyar nyelvet oktató, tanító tanároknak.
A szövegfolklorista Küllős Imola a szájhagyományozó népköltészet és a populáris kultúra bonyolult összefüggéseivel és egymásra hatásával foglalkozik.
A Madárnévkalauz a tudományos madárneveket magyarázza, a Kárpát-medence összes madárfaját tárgyalja, további félszáz egzotikus madarat is ismertet. A rendszertani változtatásoktól független, a madárélet színes világába kalauzol, a fajmeghatározásban is segítségül szolgál. Bepillantást nyújt a madártan történetébe, figyelmeztet a madárvédelem fontosságára. Egységes névcikkei könnyen áttekinthetők.
A Magyar ellentétszótár a magyar szókincs elemeit a szavak ellentétes jelentése alapján rendszerezi. A szótár elősegíti az anyanyelvi beszélő számára a tudatos nyelvhasználatot, megvilágítja olvasója előtt a magyar nyelv rejtett kapcsolati hálóját, hiszen szónak és ellentétének jelentése szoros kapcsolatban áll egymással, kiegészítik és meghatározzák egymást, mint a fény és az árnyék. A magyar nyelv oktatásának is hasznos kézikönyve, jól használható a magyar mint idegen nyelv elsajátításához.
A Magyar értelmező kéziszótár új kiadása az évtizedekig sikeres 9. kiadáson alapszik, azonban ennek címszóanyagát és szójelentéseit teljesen átdolgozták, bővítették és modernizálták a szerkesztők.