Nyelvészet
A kötet célja, hogy az általános- és középiskolában is meghatározó Nyelv és társadalom témakör fölfedezéséhez nyújtson segítséget tanároknak és tanárjelölteknek egyaránt – de haszonnal forgathatja mindenki, akit érdekel a nyelv, a kultúra és a társadalom kapcsolata.
A Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéke kezdettől fogva tág értelemben közelítette meg az alkalmazott nyelvészet tárgyát, célját‚ módszereit és diszciplináris környezetét...
A Brit és Külföldi Bibliatársulat 1904-ben megjelent kiadványának reprint kiadása szövegmintákkal szemlélteti a világ 400 nyelvét és az egyes nyelvek változatos írásait.
Az alkalmazott nyelvészetet oktató egyetemi tanszékek – ELTE, Miskolci Egyetem, Pannon Egyetem, Szegedi Tudományegyetem hallgatói minden év tavaszán Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékek Országos Találkozója keretében vázolják fel, adják elő kutatási témájuk egy-egy részét.
A Nyelvészeti kisszótár szótárszerű elrendezésben magyarázza a nyelvészeti szakszavakat, és egyúttal összefoglalja a modern nyelvészeti ismereteket is. Használója összegyűjtve találja meg benne a nyelvek leírásával, történetével, területi és társadalmi sokszínűségével, kommunikatív funkciójával és poétikai szerepével foglalkozó szakirodalomban előforduló szakszavakat. A magyar szótárirodalomban egyedülálló gazdagsággal 2500 fogalmat magyaráz, értelmez a kézikönyv.
A Nyelv, politika, oktatás kiskönyvtár sorozat 3. kötetében található szemelvényeket Szépe György válogatta.
A könyv tizenkét írása a magyar nyelvterület peremeinek nyelvi világába és a nyelvjáráskutatás múltjába nyújt betekintést.
A Nyolcnyelvű nyelvészeti szótár a magyar és az angol mellett hat szláv nyelv – cseh, orosz, szerb, bolgár, ukrán, szlovák – szakkifejezéseit tartalmazza.
A magyar nyelv finnugor rokonsága nem csupán évtizedek, hanem évszázadok óta foglalkoztatja a tudományos gondolkodást és a közvéleményt is. Míg az idők folyamán kevés kivételtől eltekintve komolyan vehető tudományos ellenérvek nem hozhatók fel e rokonság ellen, a közgondolkodást folyamatosan foglalkoztatja a kérdés, az utóbbi években egyre intenzívebben és egyre elutasítóbban. A kérdés az, vajon miért. A nyelvtudomány eszköztára és kompetenciája nem alkalmas a válaszadásra, mert valójában nem nyelvészeti okok állnak a háttérben...
A jelen kiadás az orvosi szaknyelv útját és kultúrtörténeti vonatkozásait követi nyomon, a szanszkrit eredettől a mai görög/latin terminológiáig.
Az újlatin nyelvek közül a spanyolt és a portugált beszélik a legtöbben. Könyvünk azok nyelvtanulásához nyújt segítséget, akik e két nyelv valamelyikének birtokában célul tűzik maguk elé a másik magas szintű elsajátítását is, valamint akik a spanyol és a portugál nyelvtanra, közelebbről a spanyol és a portugál igékre vonatkozó ismereteiket rendszerezni, elmélyíteni kívánják.
A pszicholingvisztika a nyelv használatának, megértésének és elsajátításának mentális folyamatait, a használók értelmi, érzelmi és társas működéseit érintő mechanizmusait vizsgálja. Interdiszciplináris terület, amelynek gyökerei a nyelvészetben és a pszichológiában lelhetők fel.
A könyv majdnem minden tekintetben szombathelyi alkotás. Szombathely nyelvhasználatának arról a tartományáról szól, amely nem köznyelvi. Más szavakkal arról, hogy mi az, ami a szombathelyiek beszélt nyelvét egyedíti, eredetivé, mássá teszi.
Emlékezetes szavak: Bambi, békekölcsön, beszolgáltatás, építőtábor, kulák, maszek, sztahanovista, tantusz, társbérlet, úttörő. Járművek: Csepel motorkerékpár, Dongó segédmotoros kerékpár, farmotoros Ikarusz, Trabant, úttörővasút... Megjelent a hiánypótló kötet 2. kiadása.
Az összehasonlító szláv nyelvészet általában az ősszláv nyelv feltételezett adatait használja fel. Az alábbiakban a szláv nyelvek adatainak az összehasonlításakor az ősszláv helyett az ószláv (óbolgár) nyelv tényeiből indulunk ki, amelyek írott forrásokból ismeretesek.
A történeti forrásokban (főképpen oklevelekben) dokumentálható személy- és helynevek rendszertani kapcsolatainak, nyelvi jellemzőinek az objektív bemutatására irányuló feldolgozás több szempontból is időszerű vállalkozásnak tűnik...
A közmondásokat és szólásokat folklórműfajnak tartjuk, de helyesebb, ha szóbeliséget mondunk, mert azok a helyzetek, amelyekben elhangzanak, nem csupán a folklór körébe tartoznak, hanem az emberi kommunikáció számtalan esetében létrejöhetnek.
A könyv 1800 szólás (kivágja a rezet), szóláshasonlat (szegény, mint a templom egere), helyzetmondat (Hátrább az agarakkal!), közmondás (A kutya ugat, a karaván halad.), szállóige (A stílus maga az ember.) pontos jelentésértelmezését, stiláris minősítését, valamint eredetmagyarázatát tartalmazza, és szemléleti, kultúrtörténeti hátterét mutatja be bőséges magyar és külföldi szakirodalomra támaszkodva, irodalmi, művészettörténeti kitekintésekkel, továbbá számos idegen nyelvi párhuzam megadásával.
A tanulmánykötet célja a magyar mentális lexikon vizsgálata egy ritkábban alkalmazott módszer, az egyválaszos kötött szóasszociációs technika segítségével.
A Lexikográfiai füzetek 4. kötete tovább kívánja vinni az előző számokban kialakult hagyományokat: emlékezünk, köszöntünk, de elsősorban tovább dolgozunk azon, hogy a lexikográfiával kapcsolatos tudományos gondolkodás továbbra is alapja és kísérője lehessen a minőségi szótárírásnak.