Nyelvészet
A kötet a női és a férfi beszéd beszédtervezési és temporális különbségeit vizsgálja akusztikai fonetikai módszerekkel. Célja annak bemutatása, milyen eltérések és hasonlóságok találhatók a női és a férfi beszédben.
A növények életünk fontos részét alkotják. Táplálékul szolgálnak, gyógyászati célra használjuk őket, nélkülözhetetlenek az iparban, sőt lakásunk, kertünk díszei is lehetnek. A Növénynevek enciklopédiája 760 szócikkében 1030 növénynév eredetét, etimológiáját ismerteti, és összefoglalja a növényről a legfontosabb tudnivalókat.
A kötet célja, hogy az általános- és középiskolában is meghatározó Nyelv és társadalom témakör fölfedezéséhez nyújtson segítséget tanároknak és tanárjelölteknek egyaránt – de haszonnal forgathatja mindenki, akit érdekel a nyelv, a kultúra és a társadalom kapcsolata.
A Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéke kezdettől fogva tág értelemben közelítette meg az alkalmazott nyelvészet tárgyát, célját‚ módszereit és diszciplináris környezetét...
A szerzőt kutatásainak széles spektruma (orosz és általános nyelvészet, stilisztika, költői nyelvhasználat, műfordítás) jellemzi, valamint az a törekvés, hogy az egyes vizsgált jelenségek kapcsán minél többet tárjon fel a nyelv kimeríthetetlen kifejezési lehetőségei közül.
Az alkalmazott nyelvészetet oktató egyetemi tanszékek – ELTE, Miskolci Egyetem, Pannon Egyetem, Szegedi Tudományegyetem hallgatói minden év tavaszán Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékek Országos Találkozója keretében vázolják fel, adják elő kutatási témájuk egy-egy részét.
A Nyelvi játékaink nagykönyve bemutatja a nyelvünkben rejlő játéklehetőségeket; a nyelvi vonatkozású feladványok, rébuszok, fejtörők gyűjteménye. Grétsy László eligazítást ad minden bemutatott játék, rejtvény múltjáról is.
A Nyelv, politika, oktatás kiskönyvtár sorozat 3. kötetében található szemelvényeket Szépe György válogatta.
A magyar nyelv finnugor rokonsága nem csupán évtizedek, hanem évszázadok óta foglalkoztatja a tudományos gondolkodást és a közvéleményt is. Míg az idők folyamán kevés kivételtől eltekintve komolyan vehető tudományos ellenérvek nem hozhatók fel e rokonság ellen, a közgondolkodást folyamatosan foglalkoztatja a kérdés, az utóbbi években egyre intenzívebben és egyre elutasítóbban. A kérdés az, vajon miért. A nyelvtudomány eszköztára és kompetenciája nem alkalmas a válaszadásra, mert valójában nem nyelvészeti okok állnak a háttérben...
A jelen kiadás az orvosi szaknyelv útját és kultúrtörténeti vonatkozásait követi nyomon, a szanszkrit eredettől a mai görög/latin terminológiáig.
A magyar nyelvészet történetének egy eddig kevéssé ismert korszakát, a múlt század 30-as éveinek megújítási kísérleteit tárgyalja a könyv – a kor európai és amerikai nyelvészeti áramlataihoz való viszonyukban.
A pszicholingvisztika a nyelv használatának, megértésének és elsajátításának mentális folyamatait, a használók értelmi, érzelmi és társas működéseit érintő mechanizmusait vizsgálja. Interdiszciplináris terület, amelynek gyökerei a nyelvészetben és a pszichológiában lelhetők fel.
Emlékezetes szavak: Bambi, békekölcsön, beszolgáltatás, építőtábor, kulák, maszek, sztahanovista, tantusz, társbérlet, úttörő. Járművek: Csepel motorkerékpár, Dongó segédmotoros kerékpár, farmotoros Ikarusz, Trabant, úttörővasút... Megjelent a hiánypótló kötet 2. kiadása.
Az összehasonlító szláv nyelvészet általában az ősszláv nyelv feltételezett adatait használja fel. Az alábbiakban a szláv nyelvek adatainak az összehasonlításakor az ősszláv helyett az ószláv (óbolgár) nyelv tényeiből indulunk ki, amelyek írott forrásokból ismeretesek.
Napjaink felgyorsult világában egyre több rövidítést és mozaikszót használunk. Ezért szükséges a Rövidítések enciklopédiája, amely értelmezi és megmagyarázza a nagy számban és gyorsan felbukkanó rövidített nyelvi alakokat.
A történeti forrásokban (főképpen oklevelekben) dokumentálható személy- és helynevek rendszertani kapcsolatainak, nyelvi jellemzőinek az objektív bemutatására irányuló feldolgozás több szempontból is időszerű vállalkozásnak tűnik...
A közmondásokat és szólásokat folklórműfajnak tartjuk, de helyesebb, ha szóbeliséget mondunk, mert azok a helyzetek, amelyekben elhangzanak, nem csupán a folklór körébe tartoznak, hanem az emberi kommunikáció számtalan esetében létrejöhetnek.
A tanulmánykötet célja a magyar mentális lexikon vizsgálata egy ritkábban alkalmazott módszer, az egyválaszos kötött szóasszociációs technika segítségével.
A Lexikográfiai füzetek 4. kötete tovább kívánja vinni az előző számokban kialakult hagyományokat: emlékezünk, köszöntünk, de elsősorban tovább dolgozunk azon, hogy a lexikográfiával kapcsolatos tudományos gondolkodás továbbra is alapja és kísérője lehessen a minőségi szótárírásnak.