Nyelvészet
O. Nagy Gábor mintegy húszezer magyar szólást és közmondást felölelő gyűjteménye az eddigi legteljesebb ilyen jellegű munka. Tarka változatosságban tárja az olvasó elé anyanyelvünk legszínesebb, legjellemzőbb ékességeit.
Anyanyelvünk iránt érzett felelősségünk tudatában nyújtjuk át Magyarító szótárunkat azoknak, akik szívügyüknek érzik a szép, magyaros fogalmazást, de segítségre van szükségük: olyan kézikönyvre, amelyben könnyen meglelhetik az idegen szó helyett használható közérthető és szebb magyar szót vagy szavakat.
A nyelvészet és pszichológia iránt érdeklődő olvasó számára a psziché és az elme működésének egy különleges mechanizmusát tárja fel a szerző: azt a folyamatot, amely a tudattalan nehezen megragadható tartalmaitól a tudatban megfogalmazott szavakig vezet.
O. Nagy Gábor könyve a magyar szólások eredetét kutatja és elmeséli jelentésüket, tartalmukat, használatuk elterjedésének körülményeit.
A könyvet haszonnal forgathatják a fordítóképzésben részt vevő hallgatók és tanárok, a fordításkutatók és mindazok, akik érdeklődnek a fordítás nyelvészeti megközelítése iránt.
A Nagy magyar tájszótár tudományos igényességgel egy kötetbe szerkesztett, az érdeklődők széles rétege számára készült forrásjelölő, egynyelvű szótár. A magyar nyelvterület egy-egy részén – főleg az idősebbek nyelvében – még napjainkban is használatos szavak mellett az archaikus, a kihalt vagy a kihalófélben lévő népnyelvi és tájnyelvi szavak magyarázó adattára.
Kötetünk 8250 örök érvényű igazságot tartalmaz szótárszerű elrendezésben. A nyelvünk hajdani gondolati-érzelmi gazdagságát bemutató kézikönyv ezeket értelmezi, s ahol szükséges, néprajzi-művelődéstörténeti megjegyzésekkel egészíti ki őket, mindezt népszerűsítő formában ‒ ám tudományos igényességgel, a nagyközönség számára összeállítva.
Mára felnőtt az első nemzedék, amely nem tudhatja, milyen internet nélkül élni. 2025-re pedig a világ munkaerejének kétharmadát ez a generáció fogja adni. Ők azok, akik számára a multimédia a papír, a sírva nevető smiley az év szava, és az okostelefon a toll, amivel saját történeteiket írják.
A kötet a helynevek egy csoportját, különféle objektumok, épületek, építmények neveit vizsgálja az elnevező és az elnevezett valóság viszonylatában, mégis nyelvészeti megközelítésben.
Kallós Ede (1882–1950) először 1943-ban megjelent Nevek és napok című kötete bőven ontja a keresztnevekhez fűződő magyarázatokat, azt a roppant művelődéstörténeti anyagot, ami egy-egy mindennapinak tetsző mai keresztnév mögött rejtőzik.
A kötet a női és a férfi beszéd beszédtervezési és temporális különbségeit vizsgálja akusztikai fonetikai módszerekkel. Célja annak bemutatása, milyen eltérések és hasonlóságok találhatók a női és a férfi beszédben.
A növények életünk fontos részét alkotják. Táplálékul szolgálnak, gyógyászati célra használjuk őket, nélkülözhetetlenek az iparban, sőt lakásunk, kertünk díszei is lehetnek. A Növénynevek enciklopédiája 760 szócikkében 1030 növénynév eredetét, etimológiáját ismerteti, és összefoglalja a növényről a legfontosabb tudnivalókat.
A kötet tanulmányaiban a nyelvhasználat identitásformáló jelentősége kerül előtérbe, hiszen az önazonosság és a csoporthoz való kapcsolódás szempontjából meghatározó a nyelvi, ezáltal kulturális beágyazódás. Mind a nyelvhasználat minősége, mind a többnyelvűség esetében az anyanyelv és a többségi nyelv tanulása, használata, viszonyrendszere számos szociolingvisztikai és társadalmi kérdést vet fel.
A kötet célja, hogy az általános- és középiskolában is meghatározó Nyelv és társadalom témakör fölfedezéséhez nyújtson segítséget tanároknak és tanárjelölteknek egyaránt – de haszonnal forgathatja mindenki, akit érdekel a nyelv, a kultúra és a társadalom kapcsolata.
A Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéke kezdettől fogva tág értelemben közelítette meg az alkalmazott nyelvészet tárgyát, célját‚ módszereit és diszciplináris környezetét...
A Brit és Külföldi Bibliatársulat 1904-ben megjelent kiadványának reprint kiadása szövegmintákkal szemlélteti a világ 400 nyelvét és az egyes nyelvek változatos írásait.
Az alkalmazott nyelvészetet oktató egyetemi tanszékek – ELTE, Miskolci Egyetem, Pannon Egyetem, Szegedi Tudományegyetem hallgatói minden év tavaszán Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékek Országos Találkozója keretében vázolják fel, adják elő kutatási témájuk egy-egy részét.
A Nyelvészeti kisszótár szótárszerű elrendezésben magyarázza a nyelvészeti szakszavakat, és egyúttal összefoglalja a modern nyelvészeti ismereteket is. Használója összegyűjtve találja meg benne a nyelvek leírásával, történetével, területi és társadalmi sokszínűségével, kommunikatív funkciójával és poétikai szerepével foglalkozó szakirodalomban előforduló szakszavakat. A magyar szótárirodalomban egyedülálló gazdagsággal 2500 fogalmat magyaráz, értelmez a kézikönyv.
A Nyelv, politika, oktatás kiskönyvtár sorozat 3. kötetében található szemelvényeket Szépe György válogatta.