Nyelvészet
Honti László legújabb kötete is a magyar nyelvtörténet rejtelmes világába vezeti be az olvasót. Korábban jelent meg egy 17 cikket tartalmazó válogatása, Magyar nyelvtörténeti tanulmányok címmel. Legújabb kötetében 18 írást olvashatunk a magyar nyelv történetének problémás jelenségeiről.
A Magyar szókincstár az anyanyelvoktatás, a szókincsfejlesztés hasznos segédeszköze. Az anyanyelv szabatos, színes, helyes használatához nyújt segítséget, amely gazdag tára a rokon értelmű szavaknak, más néven szinonimáknak, és feltünteti a szavaknál nagyobb lexikai egységeket (szókapcsolatokat, szólásokat, közmondásokat) is.
Anyanyelvünk iránt érzett felelősségünk tudatában nyújtjuk át Magyarító szótárunkat azoknak, akik szívügyüknek érzik a szép, magyaros fogalmazást, de segítségre van szükségük: olyan kézikönyvre, amelyben könnyen meglelhetik az idegen szó helyett használható közérthető és szebb magyar szót vagy szavakat.
A márkákkal foglalkozó szakirodalom Magyarországon többnyire a marketing, illetve a gazdaságtudomány eszközeivel és nézőpontjából vizsgálja a márkák tulajdonságait. A márkák (pontosabban a márkanevek) ugyanakkor nyelvi jelek is: szókészletünk és mentális lexikonunk részei.
Márkanevekkel lépten-nyomon találkozunk: az utcán sétálva, okostelefonunkon böngészve vagy éppen egy vendéglőben ülve. Habár a találkozások a márkák neveivel mindennaposak, sokunkban kérdések is megfogalmazódnak velük kapcsolatban – például a Balaton-felvidék egyik legendás éttermében ülve, egy ismert pincészet hideg vörösborát kortyolgatva.
A kötet a tudományos magyarázat jellemzőit és jelentőségét tárgyalja az irodalom- és nyelvtudomány, a klasszika‑filológia, a néprajz és a zenetudomány területén.
A nyelvészet és pszichológia iránt érdeklődő olvasó számára a psziché és az elme működésének egy különleges mechanizmusát tárja fel a szerző: azt a folyamatot, amely a tudattalan nehezen megragadható tartalmaitól a tudatban megfogalmazott szavakig vezet.
A kötet 300 jellemzően magyar, közkeletű, népies, bizalmas vagy éppen a mai nyelvhasználatra jellemző szlenges helyzetmondat, konvencionális szójárás, szállóige, közmondás – összefoglaló szóval szólásmondás – jelentését, eredetmagyarázatát, kultúrtörténeti hátterét tartalmazza.
O. Nagy Gábor könyve a magyar szólások eredetét kutatja és elmeséli jelentésüket, tartalmukat, használatuk elterjedésének körülményeit.
A Mihályi tájszó- és névtár múltbeli és friss gyűjtések Mihályira vonatkozó adatainak a tömegét foglalja magában. Az első tulajdonnévi adatok 1198-ból valók, az utolsó tájszó 2022-ben került a könyvbe (a különbség 824 év).
A könyvet haszonnal forgathatják a fordítóképzésben részt vevő hallgatók és tanárok, a fordításkutatók és mindazok, akik érdeklődnek a fordítás nyelvészeti megközelítése iránt.
Kötetünk 8250 örök érvényű igazságot tartalmaz szótárszerű elrendezésben. A nyelvünk hajdani gondolati-érzelmi gazdagságát bemutató kézikönyv ezeket értelmezi, s ahol szükséges, néprajzi-művelődéstörténeti megjegyzésekkel egészíti ki őket, mindezt népszerűsítő formában ‒ ám tudományos igényességgel, a nagyközönség számára összeállítva.
Mára felnőtt az első nemzedék, amely nem tudhatja, milyen internet nélkül élni. 2025-re pedig a világ munkaerejének kétharmadát ez a generáció fogja adni. Ők azok, akik számára a multimédia a papír, a sírva nevető smiley az év szava, és az okostelefon a toll, amivel saját történeteiket írják.
Vörös Ferenc könyve a magyar nyelvterület peremeinek nyelvi világába, a határon túli magyarság névhasználatának vizsgálatába kalauzolja el az Olvasót. Olyan kérdésekről esik szó a kötetben, hogy miképpen befolyásolták a határon túli magyarok névhasználatát a 20. századi történelmi változások, milyen különbségek figyelhetők meg az egyes régiók között, miért fontos a nevek vizsgálata a nyelvpolitika számára.
Kallós Ede (1882–1950) először 1943-ban megjelent Nevek és napok című kötete bőven ontja a keresztnevekhez fűződő magyarázatokat, azt a roppant művelődéstörténeti anyagot, ami egy-egy mindennapinak tetsző mai keresztnév mögött rejtőzik.
A kötet a női és a férfi beszéd beszédtervezési és temporális különbségeit vizsgálja akusztikai fonetikai módszerekkel. Célja annak bemutatása, milyen eltérések és hasonlóságok találhatók a női és a férfi beszédben.
A kötet tanulmányaiban a nyelvhasználat identitásformáló jelentősége kerül előtérbe, hiszen az önazonosság és a csoporthoz való kapcsolódás szempontjából meghatározó a nyelvi, ezáltal kulturális beágyazódás. Mind a nyelvhasználat minősége, mind a többnyelvűség esetében az anyanyelv és a többségi nyelv tanulása, használata, viszonyrendszere számos szociolingvisztikai és társadalmi kérdést vet fel.
A kötet célja, hogy az általános- és középiskolában is meghatározó Nyelv és társadalom témakör fölfedezéséhez nyújtson segítséget tanároknak és tanárjelölteknek egyaránt – de haszonnal forgathatja mindenki, akit érdekel a nyelv, a kultúra és a társadalom kapcsolata.
2018-ban ünnepelte 90. születésnapját a generatív nyelvtan elméletének megalkotója, Avram Noam Chomsky (Philadelphia, 1928. december 7.) amerikai nyelvész, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) professzora, filozófus, politikai aktivista, előadó és lektor, a róla elnevezett Chomsky-hierarchia kidolgozója.
A Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéke kezdettől fogva tág értelemben közelítette meg az alkalmazott nyelvészet tárgyát, célját‚ módszereit és diszciplináris környezetét...