Szociálpszichológia
A kötet a társas én olyan új, kiterjesztett felfogását mutatja be, amely nemcsak a társas motiváció és a társas megismerés kutatásának legújabb eredményeiből merít, hanem összefüggéseket is felmutat ezen folyamatok és a magasabb szintű, személyközi és csoportközi változók közt.
Közhely, hogy minden nap számos különböző társas helyzetben kell szerepelnünk, „viselkednünk”: a családban, a munkahelyen, a volán mögött vagy a metrón, a liftben, az óvodában vagy az iskolában, baráti körben, a kocsmában. Az is közhely, hogy mindezekben a helyzetekben bonyolult emberi viszonyok sűrű szövevénye vesz körül bennünket. Sejtjük, hogy e helyzeteknek megvannak a maguk, jobbára rejtett, nyíltan nem megfogalmazott érintkezési „játékszabályai”, normái.
A szociálpszichológia alapművének tekintett könyv bővített, javított kiadása – amelyet Elliot Aronson a fiával írt – olvasmányos összefoglaló a társadalom-lélektan legizgalmasabb jelenségeiről. Megismertet az előítéletek, a diszkrimináció, a propaganda, a háború, az elidegenedés, az agresszió, a társas kapcsolatok és a társadalmi feszültségek hátterével.
Tanulmánykötetünk a kulturális és társas viszonyaink, valamint művészeti élményeink során kiváltott pszichofiziológiai jelenségek körét kívánja bemutatni – a magatartástudományok korai hazai szakaszát is szem előtt tartva. Válogatásunk a biopszichoszociális szemlélet iránytűjét kínálja az olvasónak.
Az utóbbi évtizedben sok szempontból a tények válságának világában élünk. Kötetünk a filozófia, pszichológia, idegtudomány, nyelvészet, tudománytörténet, kommunikációkutatás szakértőinek konferenciája alapján azt járja körbe, hogy van-e ezeknek a „válságoknak” közük egymáshoz.
Ez a mélyen emberi könyv átfogó megértést kínál a trauma okairól és következményeiről, reményt és világosságot nyújtva mindenki számára, aki megtapasztalta a trauma pusztító hatását. A trauma korunk egyik legnagyobb társadalmi kihívása, nemcsak a balesetek és a bűncselekmények folytán, hanem a szexuális és a családon belüli erőszak, illetve a közösségeken és iskolákon belüli bántalmazás által okozott rejtett károk miatt is.
A könyv bemutatja a trauma transzgenerációs lélektani hatásait, a vele folytatott klinikai munkát, új elméleti keretet kínál a transzgenerációs trauma megértésére. A transzgenerációs atmoszféra olyan originális koncepció, mely lehetőséget ad számos ismert jelenség új elméleti keretben, egymással összefüggésben való megértésére, így értelmezhető benne a trauma első generációra kifejtett lélektani hatása; a transzmisszió módja; a transzgenerációs trauma örököseiben megjelenő lélektani hatások és a terápiás sajátságok.
Hogyan változtatta meg az internet az Ön gondolkodását? Erre a kérdésre ad választ a kötet 77 írása. 2013 nyarán rövid, személyes szöveget kértünk meghatározó magyar közszereplőktől, a tudományos, a gazdasági és a művészeti élet kiemelkedő résztvevőitől. Az esszék szerzői a világhálóba keveredett (vagy vetett) ember tapasztalatairól, érzéseiről írnak, s nemritkán betekintést nyújtanak életük egy-egy pillanatába is.
A könyv kvantitatív, empirikus szociológiai tanulmányai az agresszió, az öngyilkosság és az addikció eltéphetetlen, öngerjesztő folyamataival ismertetnek meg.
Remélhetőleg Magyarországon is lesz visszhangja a könyvnek. Erre nagy szükség lenne, mert szerintem a shoával és az akkori magyar társadalom részességével való szembenézés még várat magára.
A kötet komplex vizsgálat tárgyává teszi az ápolók élet- és munkakörülményeit, bemutatja és elemzi azokat a tényezőket, melyek meghatározzák a betegekkel foglalkozó egészségügyi szakdolgozók szakmával kapcsolatos attitűdjeit, illetve befolyásolják létezésük privát síkjának történéseit.
Az elme trükkjei a mindennapi életből és a szociálpszichológia tapasztalataiból származó gazdag példaanyagon ismerteti az idegtudomány legújabb felfedezéseit, és hatékony eszközöket kínál arra, hogy az agyunkat szövetségesünkké tegyük egy olyan világban, melyben az álhírek a mindennapok részeivé lettek, a stressz és a szorongás népbetegségnek számít, a média és a fogyasztói társadalom a tudatalattinkat manipulálja, a politika pedig az eszünk helyett gyakran csakis az ösztöneinkre játszik.
Azt szoktuk meg, hogy az empátiát a morálisan helyes magatartás kiváltójaként nagyszerű emberi képességnek tekintjük. A beleérző képesség jó oldalait nem szabad elvitatnunk, azonban meg kell szabadulnunk a túlságosan leegyszerűsítő képtől. Az a tulajdonságunk, hogy mások cipőjébe tudjuk képzelni magunkat, a célzott megalázásnak és a kegyetlenségnek is előfeltétele.
Steven Pinker a korábbi műveiben kifejtett eredményeire alapozva az erőszak és az erőszakmentesség pszichológiáját járja körül, és arra az eredményre jut, hogy az évszázadok során az erőszak – az általános közhangulat ellenére – valójában csökkenő tendenciát mutat. Ahogy lassanként megértjük az erőszak visszaszorulását, más színben tűnik fel előttünk a világ: a múlt már kevésbé látszik ártatlannak, és a jelen kevésbé sötétnek. Pinker a felvilágosodás védelmére kel, miközben sorra dönti le az erőszak természetével kapcsolatos mítoszokat.
Kötetünk célja, hogy friss kutatásokat és elméleteket mutasson be a társas megismerés és az evolúciós pszichológia területéről, s ezáltal megmutassa: jelentős haszonnal járhat, ha evolúciós elveket alkalmazunk a társas gondolkodás tudományos vizsgálatában.
Az ifjúkorról tudós szinten, ám közérthető stílusban keveset olvashatunk. A szerző, a serdülőterápiák híres művelője több évtizedes tapasztalatára támaszkodva írta-írhatta meg hiánypótló művét.
Az elmúlt húsz évben kialakult egy új, széles utakat biztosító virtuális világ, az internetes hálózatoké. Hogyan védjük meg az itt közlekedőket? Hogyan hívjuk fel a figyelmet a veszélyekre és a kockázatokra?
Az amerikai pszichológia nagy öregje ebben az élvezetes formában megírt, mégis a legsúlyosabb problémákat taglaló könyvében javaslatokat tesz arra, hogyan vezetheti be az oktatás a gyermekeket saját kultúrájuk közegébe.
A kötet szerzői – többek között – a gyógyszeres prevenció hatékonyságának problémáit; a társadalompolitikai beavatkozások módszertani kérdéseit, a jeles napok, valamint a vallás és az öngyilkosság-gyakoriság összefüggéseit vizsgálják. Szó kerül az önsértő magatartások és a kisebbségek kapcsolatára, az öngyilkosság etnográfiai vonatkozásaira, és egyedi témaként szerepel az öngyilkosságok és a meteorológiai jelenségek lehetséges összefüggése is.