Nyelvészet
A könyv 100 kihalt nyelvet ír le. A kötetben ismertetett eltűnt népek és nyelvek között vannak a történelmi tanulmányok miatt sokak számára ismerősen csengők is: akkád, avar, besenyő, dák, etruszk, gót, hun, jász, kun, latin, ószláv, sumer, szanszkrit, vandál.
Az utókor emlékezetében Baróti Szabó Dávid (1739–1819) elsősorban mint költő, műfordító és a nyelvújítás előfutára él. Azonban ő írta az első egynyelvű, magyar rokon értelmű szavak értelmező szótárát is. 1792-ben jelent meg a „kínálati szótárként” is felfogható Kisded szó-tár második kiadása Kassán.
A Latin synonymika a latin nyelv rokon értelmű szavainak szótára. Először a magyarországi latinoktatás fénykorában, 1892-ben jelent meg. Összeállítója Burián János (1852–1926) nagy hírű klasszika-filológus, tudós, korának legnépszerűbb iskolai latin–magyar és magyar–latin szótárának az összeállítója.
A Madárnévkalauz a tudományos madárneveket magyarázza, a Kárpát-medence összes madárfaját tárgyalja, további félszáz egzotikus madarat is ismertet. A rendszertani változtatásoktól független, a madárélet színes világába kalauzol, a fajmeghatározásban is segítségül szolgál. Bepillantást nyújt a madártan történetébe, figyelmeztet a madárvédelem fontosságára. Egységes névcikkei könnyen áttekinthetők.
A Magyar ellentétszótár a magyar szókincs elemeit a szavak ellentétes jelentése alapján rendszerezi. A szótár elősegíti az anyanyelvi beszélő számára a tudatos nyelvhasználatot, megvilágítja olvasója előtt a magyar nyelv rejtett kapcsolati hálóját, hiszen szónak és ellentétének jelentése szoros kapcsolatban áll egymással, kiegészítik és meghatározzák egymást, mint a fény és az árnyék. A magyar nyelv oktatásának is hasznos kézikönyve, jól használható a magyar mint idegen nyelv elsajátításához.
A kötet nyelvünk mondatszerkezetének és szintagmaszerkezetének változásait elemzi, a változások mozgatórugóit is bemutatva. A magyar nyelv történetének a könyvben behatóan vizsgált korszaka az összefüggő nyelvemlékek megjelenésétől, a 12. század végétől a 16. század végéig tartó időszak, de a vizsgálatok gyakran az ezt megelőző és az ezt követő időszakokra is átnyúlnak.
A Magyar grammatika olyan, teljességre törekvő összefoglaló magyar nyelvtan, mely a hagyományos grammatikák megszokott és bevált rendszerében és az elmúlt harminc év újabb kutatásainak eredményeit figyelembe véve tárgyalja nyelvünk jelenségeit.
A Magyar grammatikai gyakorlókönyv az egyetemi leíró magyar nyelvtan kurzusainak közel ezer feladatsorát tartalmazza – a teljességre törekedve. A változatos, színvonalas gyakorlatok magabiztos nyelvi elemzésre készítik fel az egyetemi hallgatókat és a gyakorló magyartanárokat. A Megoldások fejezet segítségével a könyv használói önállóan is kipróbálhatják tudásukat, ellenőrizhetik nyelvi elemzőképességüket, teljesítményüket.
A Magyar közmondások nagyszótára közmondások mellett szólásmondások, szállóigék, közhelyszerű szólások, szentenciák, parabolák és időjárási regulák gyűjteménye is. A szótár 2000 ilyen frazeológiai egységet értelmez, magyaráz. Nyelvünknek ezek a virágai azért értékesek számunkra, mert nemzedékről nemzedékre szállva őrzik és közvetítik az elődök tapasztalatait, megfigyeléseit.
Napjainkban a magyar nyelvbe egyre több idegen eredetű és hangzású szó vegyül, szóhasználatunk pedig egyre szegényesebb, ezért fontos, hogy legyen olyan magyar szótár, amelyből gazdagíthatják szókincsüket a diákok. Könyvünk olyan szavakat tartalmaz, melyek néhány évtizede, vagy esetleg régebben a magyar nyelv beszélői számára mindennaposak és jól ismertek voltak, mára azonban a tanulóifjúság alapszókincsének a peremére szorultak. A Magyar szókincsbővítő diákszótár jellegénél, méreténél fogva és a feldolgozott szóanyag mélységét illetően elsősorban a 10-14 éves diákok számára készült. E korosztály szókincsbővítését, anyanyelvi kompetenciájának a fejlesztését szolgálja.
A Magyar szókincstár az anyanyelvoktatás, a szókincsfejlesztés hasznos segédeszköze. Az anyanyelv szabatos, színes, helyes használatához nyújt segítséget, amely gazdag tára a rokon értelmű szavaknak, más néven szinonimáknak, és feltünteti a szavaknál nagyobb lexikai egységeket (szókapcsolatokat, szólásokat, közmondásokat) is.
O. Nagy Gábor mintegy húszezer magyar szólást és közmondást felölelő gyűjteménye az eddigi legteljesebb ilyen jellegű munka. Tarka változatosságban tárja az olvasó elé anyanyelvünk legszínesebb, legjellemzőbb ékességeit.
Anyanyelvünk iránt érzett felelősségünk tudatában nyújtjuk át Magyarító szótárunkat azoknak, akik szívügyüknek érzik a szép, magyaros fogalmazást, de segítségre van szükségük: olyan kézikönyvre, amelyben könnyen meglelhetik az idegen szó helyett használható közérthető és szebb magyar szót vagy szavakat.
A kötet 300 jellemzően magyar, közkeletű, népies, bizalmas vagy éppen a mai nyelvhasználatra jellemző szlenges helyzetmondat, konvencionális szójárás, szállóige, közmondás – összefoglaló szóval szólásmondás – jelentését, eredetmagyarázatát, kultúrtörténeti hátterét tartalmazza.
O. Nagy Gábor könyve a magyar szólások eredetét kutatja és elmeséli jelentésüket, tartalmukat, használatuk elterjedésének körülményeit.
Gyakran nem az okozza a bajt, amit mondunk, hanem az, ahogy mondjuk. Ez a könyv arra keresi a választ, hogy a beszélgetőpartnerek kölcsönös odafigyelése és jóindulata esetén is miért siklik félre sokszor egy beszélgetésünk, és ennek következtében, hogy mehet tönkre a kapcsolatunk a párunkkal, barátunkkal vagy munkatársunkkal. A nyelvészet világába most először bepillantó nyelvszakos egyetemistáknak különösen hasznos olvasmány.
A Mihályi tájszó- és névtár múltbeli és friss gyűjtések Mihályira vonatkozó adatainak a tömegét foglalja magában. Az első tulajdonnévi adatok 1198-ból valók, az utolsó tájszó 2022-ben került a könyvbe (a különbség 824 év).
A Nagy magyar tájszótár tudományos igényességgel egy kötetbe szerkesztett, az érdeklődők széles rétege számára készült forrásjelölő, egynyelvű szótár. A magyar nyelvterület egy-egy részén – főleg az idősebbek nyelvében – még napjainkban is használatos szavak mellett az archaikus, a kihalt vagy a kihalófélben lévő népnyelvi és tájnyelvi szavak magyarázó adattára.
Wacha Imre könyve közérthető módon ismerteti a „szavakon túli” kommunikáció számos eszközét. A könyv érdeme, hogy gyakorlati tanácsokat is ad.